A magyarság ősi azonosságáról
Avraham Revello rendkívüli közreműködésével

in English

Bevezető megjegyzés: Döntő erejű bizonyítékok hiányában, jelen tanulmány leginkább feltevéseket javasol, nem végérvényes megoldásokat. Az itt ismertetett tények és a ősi legendába vetett józan bizalom az alapja a szerző által felvázolt feltételezéseknek, amelyek további vita tárgyát képezhetik.

Létezhet kapcsolat, amely látszólag annyira különböző népeket köthet össze? Létezhet-e kapcsolat a sumérok, hurriták, mittaniak, habirok, hikszoszok, kassziták, káldeaiak, médek, horezmiek, szkíták, masszagéták, alánok, szabirok, avarok, hunok, onogurok, kazárok, ujgurok és egy mai európai nemzet között? Összeolvadhattak-e ezek a különböző eredetű - mégpedig kusita, szemita és jáfetita - népek egyetlen mai nemzetbe? A válasz mindezekre a kérdésekre: Igen!

Bizony, a legtöbb fentebb említett nép eltűnt kevés nyomot hagyva maguk után, mégis nehéz elképzelni, hogy óriási birodalmak fölött uralkodó egész nemzetek csak úgy eltűnjenek: vereségük, vagy összeomlásuk után, máshol kell keresni őket, másnéven ismeretesek.
A másik kérdés: Összeköthet-e két mai különböző, távoli nemzetet az emberiség történelmén keresztül egy rejtélyes szál a homályos távoli múltból, az írott történelem kezdete óta? Lehetnek-e ezek ma is szervezett államok, mint egykor, vándorlások, háborúk, elhurcoltatások közepette, "eltűnvén" néha a történelem színpadáról? A válasz ezekre a kérdésekre is Igen!
Ez a helyzet a magyarokkal, Európa "nem európai" nemzetével, és a héberekkel való rejtélyes kapcsolatukkal... Igen, Magyarország nemcsak a zsidó és cigány kultúra fejlődésének egyik legfontosabb központja volt - nem véletlenül -, de az is biztos, hogy ennél lényegesen több közük van egymáshoz... több, mint azt gondolnánk.
A kutatás bonyolultsága a témakörök kirakó szerű pontos, részletes tagolását igényli, amit a helyes sorrendbe rakás után megérthetünk.


Eredetmondák

A magyarok eredetére vonatkozó két legendát leszámítva nagyon kevés feljegyzés van a magyarok ókori történetéről, így nézzük meg először ezeket eredetük saját szájhagyományik alapján való megértéséhez. Ez a két beszámoló a Csodaszarvas és a Turul monda. Mindkettő, egy az eurázsiai puszták népétől szokatlan módon, bibliai és ókori mezopotámiai neveket említ! Más ázsiai és európai legendáktól eltérően, amelyek tartalmazhatnak néhány a közel-keleti legendákkal közös elemet, de általában teljesen más nevekkel élnek, a magyar beszámolók megőrizték az eredeti neveket.
A Csodaszarvas mondája a magyarok eredetét három nép, a hun, magyar és alán nép összeolvadásának tulajdonítja. Mivel az alánokat a jászokkal és roxolánokkal együtt a korai jelentések masszagétáknak, míg a későbbiek szarmatáknak tartják, az alán, jász, roxolán és masszagéta elnevezések a tanulmányban ezentúl szarmataként lesznek megemlítve a könnyebb érthetőség kedvéért, kerülve a rokonértelmű, vagy rokonértelműnek tűnő kifejezéseket, hacsak részletezés miatt nem szükséges. Ezeket az asszír krónikák a Moskival, és a bibliai Mésekkel azonosítja. Részletesebb információkért a témában lásd Eurázsiaiak és Szarmaták.
A legenda Tanával nyit, aki kétségkívül a sumér Kish (Kush) városa beli Etanával azonos és aki megegyezik a bibliai Kússal, Nimród atyjával - a kúsi szkítáknak szintén volt egy Kus-Tana nevű ősük. A sumér Etana volt az első földi hatalmasság, aki az egekbe akart jutni, és meg is tette. Ez a történet egybeesik a Nimróddal kapcsolatos bibliai beszámolóval, habár valószínüsíthető, hogy Nimród a Bábel Tornyának építését apja nevében kezdte meg, a babilóni legendával összeegyeztethetően, amelyben Babilon alapítója Bél, Ninus (Nimród) apja, aki az első király volt. A magyar beszámolóban Tana fia Ménrót, vagy Nemere (Nimród), akinek ikrei Magor és Hunor. Nimród feleségének a neve, Anuta/Bau, a magyar változatban is hasonló, Enéth/Boldogasszony. Az asszír beszámolók hivatkoznak arra, hogy Nimródnak iker fiai voltak, akik közül a egyiknek Magor volt a neve, megerősítve a magyar legendát.
A legenda azt mondja, hogy Hunor és Magor egy űnőt üldöznek, amely idegen földre vezeti őket, ahol aztán nyomtalanul eltűnik.Az elkeseredett vadászok azonban két nővérrel találkoznak, a szarmaták hercegnőivel, akiket elrabolnak és elvesznek feleségül, így lettek a hunok és magyarok ősei. Az űnőnek a szkíta mitológiában is fontos szerepe van, a szkíták szerepét a későbbiekben vizsgáljuk meg. Figyelemre méltó, hogy a magyar legendában Ménrót/Nemere fiai vadászok voltak, és Nimródot a Biblia "hatalmas vadászként" írja le (Teremtés 10:9). Sumér neve , jobban mondva címe, Nimb-ur-ság, ami azt jelenti: "A Párducok Ura", amelyet a magyarban úgy is kifejezhetünk: "Párduc Uraság", a Bibliában lejegyzett héber névvel megegyezően, ahol a "nimra" szó leopárdot jelent, kombinálva a "rad" igével, amely azt jelenti "legyőzni". Ezért a sumér név első fele a héberre emlékeztet, míg a második tag kifejezetten hasonlít a magyarra. Az is ide tartozik, hogy Nimródnak le kellett győznie a leopárdokat, hogy "hatalmas" vadász lehessen: ezt a címet általában, hibásan, leopárd vadásszal azonosítják, valójában a párducok ura, vagy legyőzője arra utal, hogy képes volt megszelidíteni ezeket az állatokat, hogy értékes segítségként alkalmazhassa őket vadászatok során. Valóban, Közép Ázsia (ahonnan a magyarok Európába érkeztek) királyai és előkelői kiképeztek párducokat vadászathoz. A párducbőr hagyományosan az egyik legértékesebb ruhadarabnak számított a magyar királyok között, felidézve azt a divatot, amelyben magát Nimródot is ábrázolták.
A történész Yosef ben-Gorion ha-Kohen, vagy Joszippón, azt tartotta, hogy Ménrót azonos az első egyiptomi királlyal Menesszel, amely később a mezopotámiai Nimród alakjába hagyományozódott, míg felesége Enéth az egyiptomi Neith istennő.
A második beszámoló a Turul monda, egy mítikus madár amely azonos a sumér Duguddal, amely úgy a hun Attila, mint az Árpád háziak jelképe. Ez a történet Emeséről, a sumér hercegnőről, aki egészen addig szűz volt, amíg a Turul alá nem szállt az egekből, hogy megtermékenyítse őt. Emese felesége volt Ügyeknek, a szkíták királyának, Magóg vonalán - megegyezve az asszír krónikákkal, amelyek arról számolnak be, hogy Magóg a szkíta nemzet alapítója Észak-Mezopotámiában. Emese méhében megfogant Álmos (Árpád apjával, Attila leszármazottjával megegyező név), és álmában látta utódát, mint egy nyugat felé egyre növő folyót, amely áthág a hegyeken és amelyből a hatalmas arany fa sarjadt, egy olyan dinasztiát jelképezve, amely egy távoli földön uralkodik nyugaton. Ez a történet felidézi a méd király Ištumegu (Asztagész) álmát lányáról, akinek méhéből folyó fakadt, amely elárasztotta az egész földet, második álmában pedig szőlőt látott nőni lánya méhéből, ez hatalmas fává nőtt amely betakarta az egész földrészt. Ezeket az álmokat úgy értelmezték, mint a lánya vonalán származó birodalom alapító királyi dinasztiát, amely meg fogja fosztani őt trónjától. A párhuzam a két monda között csodálatos. Igen, van kapcsolat az ókori médek és a magyarok között, amit a későbbiekben nézünk meg részletesebben.
A történet legfőbb jellemzője, amely megmagyarázza a magyarok sumér eredetét az, hogy Álmost sötét bőrűnek, fekete szeműnek, tehát kusitának írja le. Nevét, pedig azért kapta, mert anyja álma szerint fogant.
A legáltalánosabban elfogadott nézet, a Finnugor származás elmélet ellenére, amelyet főként a Habsburgok támogattak politikai okokból tény, hogy a magyar mondák kétségbevonhatatlanul mezopotámiai eredetűek és, hogy a magyar nyelv bizonyítottan kulcsfontosságú lett a sumér írások megfejtésében teljesen más irányba viszik a kutatásokat. A magyarok jóval a Kárpát-Medencében történt letelepedésük előtt már rovásírást is használtak. Bár a nyelv csupán egyetlen mérlegelendő elem, mivel ennél sokkal döntőbbek is vannak, például kultúrális jegyek és a magyar hitvilág, amelyek éles ellentétet mutatnak az Ugor-Finn népekkel és váratlanul közelebb állnak az ókori közel-keleti, bibliai népekkel.
A magyar történelmen átvonuló ismétlődő jellegzetesség a kettősség - a hatványon: mindig két fajta alkot egy szoros egységet, egymást kiegészítve, mint férfi/nő, fekete/fehér, észak/dél, kelet/nyugat két enikai egységben amelyek időről időre változnak, olyan bonyolulttá válva, amely sok különböző elméletnek adhatott így teret az eredet kérdésében. Ez a kettősség, amely először az első legendában kerül kifejezésre, az iker Hunorról és Magorról, a mai magyarság két legjelentősebb ősének alakjáról, mégpedig a hunokról és a magyarokról, a legősibb idők óta jelen volt: az első ilyen pár a sumérok és a szkíták voltak. A két elem közötti szoros egymásra utaltság miatt a sumérok előtt  meg kell vizsgálnunk a szkíták kérdését, az átfogó kép érdekében.

Hunstória - A magyarok az ókori történetírásban Anyánk - A magyar nyelvről
Rovás - Az ősi magyar irásról
Isten Ostora - Az ősi magyar harcmodorról
Gének - A magyarság genetikájáról Alkotás - A magyar népművészetről
Táltos - A magyar ősvallásról



Függelékek

   Post@

Források: