HARGITA
* Hargita Csaba Ferenc a magyarok ősi múltjáról *

Esztergom, a próféta


Több, mint 1100 év telt el népünk végleges megtelepedése óta a Kárpát medencében, amely időszak, bár nagyon jól indult, mai szemmel nézve nem egy igazi sikertörténet. Nem lettünk se szebbek, se gazdagabbak, legfőképp nagyobbak nem. Persze ezen senki nem csodálkozhat, aki tudja, hogy ezalatt az 1100 év alatt számtalanszor kellett helytállnunk. Megvédenünk önmagunkat és kultúránkat külső és belső cselszövésektől, támadásoktól.

A magyarságot európa a kezdetektől fogva félelemmel teli gyanakvással fogadta. Bár szívesen vették magyar csapatok támogatását saját belső konfliktusaik rendezéséhez, a Német-Római Császárság által 904-ben indított hadjárat elsődleges célkitűzése "Ugri eliminandos esse", azaz "a magyarok kiirtassanak" volt. Sikeresen verve vissza a támadást, a Pozsonyi csata után az Enns folyóig üldözték a magyar seregek az országra támadó szövetséges nyugati hadakat, melyet hivatalosan a 955-ös augsburgi csata által lezárt, váltakozó sikerű "kalandozások" követtek. Ezzel biztosítva be népünk helyét Európában, kivívva a kontinens nagyhatalmi pozícióját. Ezeket a dicső eseményeket, melyet a folyamatos német betörések, a tatárjárás, majd Mátyás uralkodása és az azóta szinte folyamatos megszállás alatti hőstettek, a szabadságért való folytonos küzdelmünk és kiállásunk mindegyikünk által ismeretes.

Az európai kultúrához történő hozzájárulásunkat azonban annál ritkábban említik. Teszik mindezt annak ellenére, hogy a nincs még egy olyan dinasztia, mely oly sok szentet adott volna a keresztény római egyháznak, mint az Árpád ház. Ahogy nincs még egy olyan nemzet, amelyik mindezek mellett összességében, ennyi szentet és boldoggá avatott személyt adott volna, mint a magyarság. A világon elsőként fektettük le alaptörvényként a vallási türelmet, Európában másodikként rendelkeztünk Alkotmánnyal és ugyanilyen jelentőségű a magyar nép lélekszámához képest nagy számú tudós, feltaláló és találmány, mellyel az emberiséget gazdagítottuk.

A magyarság kulturális - vallási és filozófiai - gazdagságának egyik példája az esztergomi vár, ahol első keresztény uralkodónk I. Szent István született. Ennek a várnak van egy különleges ékköve a rejtélyekkel és rejtvényekkel teli trónterem, mely csak lassan adta vissza évszázadokra elrejtett titkát, az oroszlános freskót.

Az Esztergom, a próféta című írás a pompás és meglepő kép szimbolikájában rejlő tartalmat és lehetséges jelentéseit vázolja fel.
g+