HARGITA
* Hargita Csaba Ferenc a magyarok ősmķltjŠrůl *

TŠltos hagyomŠnyok


A magyarok ősi vallŠsŠrůl, Avraham Revello √©s Turgut Aslan rendkv√ľli seg√≠ts√©g√©vel

Amikor a magyarok Ň‘svall√°s√°ra ker√ľl a sz√≥ √°ltal√°ban a nyugati egyh√°zi h√≠rn√∂k√∂k √°ltal kialk√≠tott, majd a k√∂rnyezŇ‘ n√©pek, kezdetben fŇ‘k√©nt a n√©metek, √°ltal tov√°bbvitt, v√©g√ľl Sz√∂r√©nyi Levente "Istv√°n, a Kir√°ly" c√≠mŇĪ rockoper√°ja √°ltal n√©pszerŇĪs√≠tett k√©p ugrik be. Varkocsos, nagybaj√ļsz√ļ, vad pog√°nyok v√©res, ak√°r par√°znas√°gba is √°tcsap√≥ r√©szeges tivorny√°ir√≥l. Vajon t√©nyleg ilyenek voltak Ň‘seink, vagy ism√©t az eur√≥pai nyugat durva cs√ļsztat√°s√°r√≥l lenne sz√≥? Esetleg mindkettŇ‘ igaz? Tal√°lhatunk-e esetleg a vall√°sban v√°laszt a magyarok √°ltal√°nosan ismert melank√≥li√°j√°ra? Ebben a fejezetben ennek n√©z√ľnk ut√°na.

A magyarok Ň‘si vall√°s√°r√≥l csak t√∂red√©kekben maradt fenn n√©mi inform√°ci√≥. Ezeket a t√∂red√©keket a n√©pmes√©kben, a n√©pmŇĪv√©szetben, a szok√°sokban √©s a mentalit√°sban tal√°lhatjuk meg. "Hitreg√©ink", amelyek a r√©gi hitvil√°g√°ba engednek betekint√©st; az Isten, az ember, a l√©t k√©rd√©seire keresnek magyar√°zatot. Ezek soha nem l√©gbŇ‘l kapott dolgok, hanem egy titokzatos ismeretanyag, amelyet bel√°thatatlan idŇ‘k√∂n kereszt√ľl a gener√°ci√≥k egym√°snak adtak √°t. A rokonn√©pekn√©l val√≥ hasonl√≥s√°gok kutat√°sa az√©rt k√ľl√∂n√∂sen fontos, mert a mitol√≥gia olyan, mint egy nyelv, melynek hasonl√≥s√°ga minden k√ľl√∂nb√∂zŇ‘s√©ge ellen√©re is rokon eredetre mutat. Ňźseink hitvil√°g√°ba n√©mi bepillant√°st engednek a r√©g√©szeti felt√°r√°sok, a korabeli auktorok √©s a huszonnegyedik √≥ra ut√°n itt-ott fennmaradt hiedelem-t√∂red√©kek, de Ň‘si, m√°ra elveszett vall√°sunk √©s hitvil√°gunk eg√©sz√©t m√°r senki sem tudja visszaid√©zni, megismerni. Csak ezekbŇ‘l a t√∂red√©kekbŇ‘l k√∂vetkeztethet√ľnk arra, ami elveszett, de ma is ott √©l a magyar n√©p mentalit√°s√°ban √©s a legfelsŇ‘ l√©nyhez val√≥ saj√°tos viszony√°ban, amit √ļgy szoktak mondani, hogy "mi magyarul vagyunk kereszt√©nyek".

A honfoglal√≥ magyars√°g nyugati meg√≠t√©l√©se √©s √°br√°zol√°sa val√≥ban az eml√≠ett vad, v√©res, r√©szeges, tivorny√°z√≥s k√©pet t√°masztja al√°. Ez a k√©p azonban pontosan ugyanazon a megk√∂zel√≠t√©sen alapul, amelyen az alapvetŇ‘en vad√°sz-gyŇĪjt√∂getŇ‘ √©letm√≥dot folytat√≥ t√°rsadalmak zs√°km√°nyaikhoz viszonyultak. F√©lelemteljes tisztelettel √∂vezt√©k, √©s misztikus Ň‘serŇ‘k birtokosaik√©nt k√∂zeledtek fel√©j√ľk.

A keleti √©s g√∂r√∂g forr√°sok azonban teljesen m√°s k√©pet mutatnak, amelyet szerintem sokkal ink√°bb hitelesnek fogadhatunk el, mint a nyugati besz√°mol√≥kat. Persze nem az√©rt mert ez kedvezŇ‘bb k√©pet fest a honfoglal√°s √©s az azt megelŇ‘zŇ‘ korok magyars√°g√°r√≥l, hanem az√©rt mert  hitelesebben tudtak √°br√°zolni minket, hiszen k√∂z√ľl√ľk j√∂tt√ľnk, √°thaladtunk f√∂ldjeiken, teh√°t val√≥s testk√∂zels√©gbe ker√ľlt√ľnk, ahol kult√ļr√°ink tal√°lkozhattak, gazdagodhattak egym√°s √°ltal.
Mit is írnak ezek a források?

Az egyik legmark√°nsabb jellemzŇ‘, ami megk√ľl√∂nb√∂zteti a korai magyarokat m√°s eur√°zsiaiakt√≥l, k√ľl√∂n√∂sk√©ppen a finn n√©pektŇ‘l (akikkel sz√°mos tud√≥s szerint k√∂z√∂s az eredet√ľk) az Ň‘si vall√°suk. A kr√≥nik√°k nem tudtak megnevezni egyetlen hun istens√©get sem, mivel ilyenek nem l√©teztek. Ennek ellen√©re azt √©szrevett√©k, hogy a hunok /magyarok im√°dtak egy Istens√©get, akit sosem √°br√°zoltak, akinek a nev√©t sosem ejtett√©k ki. A "mindens√©g TeremtŇ‘j√©nek", a "mindens√©g Ur√°nak", "Mindenhat√≥ Istennek" √©s hasonl√≥ c√≠meken nevezt√©k. Ibn-Fadlan, az arab t√∂rt√©net√≠r√≥ a rusz n√©pekrŇ‘l √≠rta:
"A magyarok mindenekfelett az Egek Ur√°t im√°dj√°k"

Theophylaktosz írta:

"Csak azt imádják Egyetlen Istenként, aki a mindenséget teremtette"

A K√©pes Kr√≥nika, a Budai Kr√≥nika √©s Th√ļr√≥czy J√°nos Kr√≥nik√°ja a magyar leteleped√©srŇ‘l a k√∂vetkezŇ‘k√©pp sz√°mol be:

"√Ārp√°d a Mindenhat√≥ Isten k√∂ny√∂r√ľlet√©t k√©rte"

A Getsa Hungarorum megállapítja:

"√Ārp√°d a Mindenhat√≥ Isten kegyelm√©t k√©rte, hogy adja nekik √∂r√∂kre ezt a f√∂ldet".

EzekbŇ‘l √©s m√°s besz√°mol√≥kb√≥l egy√©rtelmŇĪen l√°tszik, hogy m√©g mielŇ‘tt a kereszt√©nys√©ggel tal√°lkoztak volna, m√°r r√©g√≥ta egyistenh√≠vŇ‘k voltak, sŇ‘t m√°r az elŇ‘tt is, hogy a kaz√°rokkal kapcsolatba ker√ľltek volna. A legfelsŇ‘bb l√©nnyel val√≥ kapcsolatuk le√≠r√°sai esz√ľnkbe juttaj√°k a habirokr√≥l √≠rt Ň‘si feljegyz√©seket, akiket az √≥kori emberek szerint az Istens√©ghez rejt√©lyes kapcsolat fŇĪz: p√©ld√°ul egy hettita dokumentum, amely a k√ľl√∂nb√∂zŇ‘ orsz√°gok istens√©geirŇ‘l sz√°mol be r√©szletesen, a k√∂vetkezŇ‘ szavakat haszn√°lja:

"és így tovább... és a habirok Istenei,..."

Hab√°r a habirok Istens√©g√©t n√©vvel nem azonos√≠tj√°k, m√©gsem szabad elfelejteni. A hunokn√°l √ļgy tŇĪnik a h√©berek √°ltal is k√©pviselt hit √°brah√°mi √©s azt megelŇ‘zŇ‘ pre-izraelita korszak√°nak sz√°mos eleme megtal√°lhat√≥. Ezek az elemek nem kapcsolhat√≥k a zoroasztrianizmushoz, mivel sz√°mos ter√ľleten elt√©rnek, p√©ld√°ul a temetkez√©si r√≠tusok, √©s legfŇ‘k√©pp azon a t√©nyen, hogy a zoroasztrianist√°k istens√©g√ľket Ahura-Mazd√°nak h√≠vj√°k. B√°r a p√°rtus idŇ‘szak vall√°si ir√°nyzatai nyomonk√∂vethetŇ‘k, csak√ļgy, mint a sum√©r sokistenhit maradv√°nyai. Mindemellett a szk√≠ta k√∂rnyezet is alak√≠tott a vall√°si gyakorlatokon, amelyek √≠gy a s√°m√°nizmussal √∂sszekeverhetŇ‘k - √°ltal√°ban a t√°ltos szem√©ly√©re hivatkozva. M√≠g a s√°m√°nizmus kannabiszt√≥l, gomb√°kt√≥l √©s m√°s hallucinog√©n anyagokt√≥l okozott √∂nk√≠v√ľlti √°llapotban t√∂rt√©nŇ‘ ritusok k√∂r√© √©p√ľl, melyekben a s√°m√°n √°ll√≠t√≥lag k√∂zbenj√°r a szellemi vil√°gban, a t√°ltos egy fajta, sz√©les term√©szetes gy√≥gy√°szati, csillag√°szati √©s m√°gi ismeretekkel rendelkezŇ‘ pap volt.

Az Ň‘smagyarok hite szerint a vil√°gi renden √©gi hatalmak uralkodnak, az egek rendje pedig megmutatja a szellemi √©s a f√∂ldi √©let rendj√©t is. Megk√ľl√∂nb√∂ztett√©k a testet a l√©lektŇ‘l, amely √∂sszetett volt, k√ľl√∂nb√∂zŇ‘ term√©szetŇĪ szintekkel: az elsŇ‘ l√©lek a l√©legzettel volt szoros kapcsolatban, a m√°sik az √©rzelmek, √©rtelem √©s az k√∂zpontja a lelkiismeret √°ltal, egy m√°sik az √©rtelemre vigy√°z alv√°s k√∂zben - ez mai kifejez√©ssel √©lve a tudatalatti lenne - egy m√°sik az alvil√°gban lakik a hal√°l ut√°n - a h√©ber seolhoz hasonl√≥ felfog√°s - m√≠g egy m√°sikat a szem√©lyis√©gk√©nt lehetne meghat√°rozni. M√©g ha nem is pont ugyanaz, nagyj√°b√≥l a h√©ber n√©fes, ruah, nesamah, hajah, √©s jehidah felfog√°s√°val vethetŇ‘ √∂ssze. √šgy tŇĪnik m√©g a t√ļlvil√°gi √©letrŇ‘l alkotott hiedelmek is a j√ļdaizmussal azonos tŇ‘rŇ‘l fakadnak, √©s n√©h√°ny ezek k√∂z√ľl az √≥kori szok√°sok k√∂z√ľl a mai napig √©l. P√©ld√°ul, azt tartj√°k, ha meghal valaki annak lelke m√©g v√°ndorol, ez√©rt ki kell nyitni az ablakot, hogy megk√∂nny√≠ts√©k a t√°voz√°s√°t, le kell takarni a t√ľkr√∂ket, hogy a halott ne l√°thassa meg mag√°t benne √©s vissza ne t√©rjen.
Ezek egyébként a mai török hiedelmek közt is megtalálhatóak. Megtalálható a "nefes" szó is, amelynek jelentése pontosan ugyanaz, mint a héber "nefesnek", illetve magyar párhuzamuknak a "lélek(zet)nek". De a "ruh" szó is jelen van, pontosan ugyanabban az értelemben, mint a héber "ruah".

Kutat√°saink k√©t kiindul√≥pontja a Turul √©s a Csodaszarvas monda teol√≥giai √©rtelmŇĪ vizsg√°lata is megerŇ‘s√≠teni l√°tszik sejt√©s√ľnket. Ahogy azt fentebb m√°r eml√≠tettem a n√©pek Ň‘si mond√°i sosem l√©gbŇ‘l kapott dolgok, hanem a tud√°s nemzed√©keken √°t tov√°bbadott form√°ja, amelyben a magyarok sz√°m√°ra oly fontos csal√°d k√∂z√∂s Ň‘seinek elhom√°lyosod√≥ alakja mitikus l√©ny√©, totemm√© alakult. Ezek az Ň‘s√∂k alakultak szarvass√°, vagy turull√° az idŇ‘k sor√°n. Feladatunk teh√°t kider√≠teni hol, mely n√©pekn√©l tal√°lunk m√©g utal√°st az Ň‘s√∂k ilym√≥don t√∂rt√©nt √°talakul√°s√°ra.

A szarvas bizony√≠tottan az Ň‘si (eredeti) szk√≠t√°k totem√°llata, m√≠g a turul (s√≥lyom) alakja a t√ľrk eredetŇĪ n√©pek k√∂r√©ben √°ltal√°nos. A k√©t monda megl√©te ism√©telten a magyars√°g kevert eredet√©re utal, amelyre m√°r a t√∂rt√©nelmi vizsg√°l√≥d√°saink is f√©nyt der√≠tettek.

A szarvas, a Hatalmas IstennŇ‘ alakja, aki h√°rom √°g√ļ agancsai (koron√°ja) k√∂z√∂tt tartja a napot, az √©letad√≥ LegfŇ‘bb Isten jelk√©p√©t. Ňź az, aki a monda szerint megjelenik a vad√°sz√≥ Hunornak √©s Magornak, akik a jelen√©s jelent√©s√©nek pontos tudat√°ban veszik √ľld√∂zŇ‘be. V√©lem√©nyem szerint csak a mai, a t√ļlvil√°gt√≥l elt√°volodott emberi √©rtelem gondolhatja, hogy az ikrek zs√°km√°ny rem√©ny√©ben vett√©k √ľld√∂zŇ‘be a szarvast. A r√©gm√ļlt korok felfog√°s√°t k√∂vetni pr√≥b√°l√≥ gondolkod√°sm√≥dnak a k√©p sokkal ink√°bb az Egek √ľzenet√©t rejti. Egy r√©gi √≠g√©ret beteljes√ľl√©s√©nek kezdet√©t, amelyben a mond√°ink szerint a Hadak Ura egy, az √∂z√∂nv√≠z elŇ‘tti √°llapotokat t√ľkr√∂zŇ‘, bŇ‘v√∂lk√∂dŇ‘ f√∂ldet √≠g√©rt az ikreknek √©s ut√≥daiknak. A megjelenŇ‘ szarvas a Hatalmas IstenŇ‘, a term√©keny f√∂ld, az anyai term√©kenys√©g szimb√≥luma, akit a LegfŇ‘bb Isten, a Hadak Ura k√ľld√∂tt most el√©j√ľk.
Ennek a szimb√≥lumnak egy m√°sik, nagyon hasonl√≥ v√°ltozata egyiptomban is feltŇĪnik az √Āpisz bikaistens√©g alakj√°ban. Ugyanez a mot√≠vum jelenik meg SzŇĪz M√°ria fogantat√°s√°nak t√∂rt√©net√©ben, amelyet a kereszt√©ny egyh√°z dogma szintre emelt, b√°r K√∂z√©p-√Āzsi√°ban az ilyenfajta t√∂rt√©netek el√©g gyakoriak a k√ľl√∂nb√∂zŇ‘ n√©pek mond√°iban.

A turul monda alapos vizsg√°lata hasonl√≥ eredm√©nnyel j√°r. B√°r a monda megeml√≠t√©sekor mindenki az egekbŇ‘l al√°sz√°ll√≥ turul mad√°rra koncentr√°l, nem szabad megfeledkezn√ľnk Emes√©rŇ‘l sem. Emese nev√©nek sum√©r megfelelŇ‘je "emes" jelent√©se nŇ‘, asszony, anya (r√©gebben em√©t form√°ban is haszn√°latos volt a magyarban).  EbbŇ‘l a kifejez√©sbŇ‘l sz√°rmazik a nŇ‘st√©ny diszn√≥ magyar neve, emse sz√≥ is, amelyet a nyugati propagand√°nak fel√ľlt honfit√°rsaink elŇ‘szeretettel azonos√≠tanak a nŇ‘i n√©v forr√°sak√©nt, holott √©pp ford√≠tva igaz. Emes√©nek, a Hold IstennŇ‘j√©nek a papnŇ‘i voltak az emesek, a n√©p pedig az emesal nyelvj√°r√°st besz√©lte (a sum√©rok m√°sik nyelvj√°r√°sa az emegir volt, amely az egyik honfoglal√≥ t√∂rzs, Megyer nev√©re eml√©keztet, de ez most nem k√©pezi a vizsg√°l√≥d√°s t√°rgy√°t). Emese alakja Anuta, Anahita, En√©(t)h form√°kban bukkan fel  K√∂z√©p-√Āzsi√°ban, Egyiptomban pedig Neith alakj√°t veszi fel. A n√©vek ez a form√°ja a nŇ‘st√©ny szarvas √©s Ň‘z, magyar √ľnŇ‘ nev√©ben bukkan fel, k√∂zelebb hozva a mondabeli √°llatot √©s a legend√°s Ň‘sany√°t.

Emese nev√©hez kapcsol√≥d√≥an √©rdekess√©gk√©nt eml√≠tendŇ‘, hogy az emme sz√≥ a t√∂r√∂kben is fellelhetŇ‘, jelent√©se anyja emlŇ‘j√©t szop√≥ csecsemŇ‘, teh√°t az anyas√°ghoz k√∂thetŇ‘, √©s √∂sszef√ľgg√©sbe hozhat√≥ a magyar emlŇ‘ sz√≥ jelent√©s√©vel is.

Ez az Emese h√°t szint√©n a Hatalmas IstennŇ‘, a term√©kenys√©g forr√°sa, maga a Term√©kenys√©g. A turul pedig a t√ľrk n√©pek felfog√°s√°ban az eszm√©nyi, a hib√°tlan, a gyŇ‘zhetetlen, vagyis az isteni. A megterm√©keny√≠tŇ‘ Ň‘serŇ‘.

SzembetŇĪnŇ‘ a k√©t monda fŇ‘ figur√°inak azonoss√°ga. Felmer√ľlhet a gyan√ļ, hogy ezek a mond√°k egy Ň‘sibb legenda fennmaradt eml√©kei, ami egy√ļttal azt is jelenti, hogy mond√°kat Ň‘rzŇ‘ n√©pek k√∂z√∂s Ň‘stŇ‘l sz√°rmaznak. A gyan√ļ pedig nem alaptalan.

A Tigris √©s az Eufr√°tesz k√∂z√∂tti term√©keny d√©li s√≠ks√°g legr√©gibb, ismert lak√≥i a Sum√©rek - irodalmuk kialakul√°sa idej√©n alighanem m√°r kialakult vall√°si elk√©pzel√©sekkel rendelkeztek az emberek √©s a n√°luk sokkalta hatalmasabb term√©szet feletti l√©nyek egym√°shoz val√≥ viszony√°r√≥l. Vil√°gukat megsz√°ml√°lhatatlanul sok term√©szetfeletti erŇ‘, d√©mon t√∂lt√∂tte be, akik √°llatokban, n√∂v√©nyekben, t√°rgyakban, csillagokban a tengerekben, fenn az √©gben, vagy mag√°ban az emberben lakoznak. Ezek az embern√©l sokkal hatalmasabb √©s √°ltal√°ban halhatatlan erŇ‘k azonban az emberrel rendszerint nem j√≥akarat√ļak. √Ālland√≥ √≥vatoss√°gra, k√©szenl√©tere van sz√ľks√©g vel√ľk szemben, mert √∂nzŇ‘k, k√∂vetelŇ‘zŇ‘k, telhetetlenek. √Āldozatokkal, aj√°nd√©kokkal kell Ň‘ket j√≥ltartani, hogy hajland√≥s√°gukat megnyerj√ľk maguknak.

A N√≠lus v√∂lgy√©nek lak√≥i az √∂r√∂kk√© der√ľlt √©g napf√©ny√©nek ragyog√°s√°ban, a N√≠lus √©vente szab√°lyszerŇĪen visszat√©rŇ‘ d√ļs √°rad√°s√°nak tudat√°ban a term√©szet erŇ‘it alapvetŇ‘en j√≥knak, kedvezŇ‘eknek, az emberek ir√°nt bar√°ts√°gosnak √©rezt√©k √©s k√©pzelet√ľkben a term√©szetfeletti erŇ‘ket is ezek mint√°j√°ra form√°lt√°k ki. Isteneik az emberek ir√°nt alapvetŇ‘en j√≥indulat√ļak √©s min√©l hatalmasabbak, ann√°l bŇ‘s√©gesebb √°ld√°st ny√ļjtanak; ez√©rt van vezetŇ‘ szerep√ľk √©ppen a Nap √©s a term√©kenys√©g isteneknek. M√©g Szeth, az "Ň‘sgonosz" sem, hiszen neki is megvannak a maga v√©dettjei - csak ezek √©pp nem Egyiptom term√©keny v√∂lgy√©nek, hanem a "v√∂r√∂s f√∂ldŇĪ" sivatag vad, nom√°d n√©pei. A sum√©r n√©p kialakul√°s√°nak zordabb term√©szeti k√∂rnyezet√©ben, majd k√©sŇ‘bbi haz√°j√°ban a kisz√°m√≠thatatlan √°rvizeknek, n√©ha val√≥s√°gos √∂z√∂nvizeknek, viharos szeleknek kitett mocsaras Foly√≥k√∂zben a term√©szet erŇ‘inek elsŇ‘sorban f√©lelmetes volt√°t √©rz√©keltette. Ez a komorabb, nyomaszt√≥ alaphangulat mindv√©gig jellemzŇ‘je maradt a sum√©rok, s az Ň‘ politikai √©s vall√°si √∂r√∂k√ľkbe l√©pŇ‘ s√©mi n√©pek vil√°gn√©zet√©nek.

Mezopot√°mia vall√°sa - √©s ez egy elt√©r√©s az egyiptomi viszonyokt√≥l - nem egyetlen n√©p szellemi mŇĪve. A sum√©r isteneket a Foly√≥k√∂zt megh√≥d√≠t√≥ akk√°d-babil√≥ni n√©p is √°tvette, √©s s√©mi hangz√°s√ļ n√©ven tisztelte tov√°bb. Az akk√°d nyelvŇĪ istenlajstromok mindk√©t nevet k√∂zlik, √©s √≠gy ma a sum√©r-akk√°d istenket e kettŇ‘s nev√ľk√∂n szokt√°k megnevezni. A sum√©r vall√°sos k√©pzetek egy√©bk√©nt annyira behatoltak a Foly√≥k√∂z s√©mi n√©peinek hit√©be, hogy a k√©t n√©pcsoport vall√°si k√©pzetei meg sem k√ľl√∂nb√∂ztethetŇ‘k egym√°st√≥l, s √≠gy joggal besz√©lhet√ľnk egys√©ges sum√©r-akk√°d-babiloni vall√°sr√≥l.


A sum√©r hitvil√°g egyik kiemelkedŇ‘ alakja Bau, Anu fŇ‘isten l√°nya. F√©rje Ningirsu/Ninurta, akitŇ‘l k√©t fia (ikrek!), √©s h√©t l√°nya sz√ľletett. Bau h√°rom p√°r szarvval d√≠sz√≠tett sapk√°t (baukorona) viselt. A r√° leggyakrabban alkalmazott jelzŇ‘, "Gasan" jelent√©se gazdag, csod√°latos, hatalmas. Ezek alapj√°n √ļgy gondolom a csod√°latos szarvas √ľnŇ‘, √©s Emese m√∂g√∂tt is Bau Gasan-t, a Boldogasszonyt (B√≥dogasszonyt), Gazdag Asszonyt sejthetj√ľk. A magyarban egy√©bk√©nt a boldog eredeti jelent√©se "gazdag". Ez a sz√≥ a t√∂r√∂kben is megtal√°lhat√≥, bolluk form√°ban, a r√©gi magyarhoz nagyon k√∂zel √°ll√≥ jelent√©ssel: gazdag, sok van mindenbŇ‘l, a legfontosabb √©lelmiszerekben d√ļsk√°l√°s.

Az Ň‘ eml√©k√ľket Ň‘rizhett√©k meg a szk√≠t√°k √©s t√ľrk√∂k, √≠gy a magyarok mond√°i. Baub√≥l Babba, √©s En√©(t)h lett, f√©rje Ningirsu/Ninurta Nimr√≥d alakj√°ban √∂lt√∂tt testet, m√≠g k√©t fiuk eml√©ke Hunor √©s Magor szem√©ly√©ben hagyom√°nyoz√≥dott tov√°bb. MielŇ‘tt m√©g a f√©rfisovinizmus v√°dja felmer√ľlne szeretn√©m megjegyezni, hogy h√©t l√°nyukat sem kell f√©lteni. Az Ň‘si magyar vall√°s ugyanis h√©t Boldogasszonyt tisztelt, amelyek m√∂g√∂tt minden bizonnyal ennek az Ň‘si m√≠tosznak a szereplŇ‘i rejlenek. A h√©t boldogasszony k√∂z√ľl legnagyobbnak a Nagyboldogasszonyt tartja. Ennek "le√°nyai" a t√∂bbi boldogasszonyok (sz√ľlŇ‘-, f√°jdalmas-, gyertyaszentelŇ‘-, sarl√≥s-, seg√≠tŇ‘- √©s havi), de ismerik a "SzŇĪz Kisasszonyt" is.

A n√©phit Kisasszonyt azonos√≠tja a kereszt√©nys√©g legnagyobb szentj√©vel, SzŇĪz M√°ri√°val, j√≥llehet a kereszt√©ny hittan errŇ‘l nem sz√≥l. A magyar n√©pmŇĪv√©szetben egy√ľtt tal√°ljuk sum√©r Ba√ļ istenasszonyt √©s a belsŇ‘-√°zsiai Boldogasszonyt, amint ott √ľl a ba√ļkoron√°s nŇ‘alak fodros ruh√°ban a tr√≥nsz√©k√©n. Szimb√≥luma az √©letfa, a termŇ‘ √°g, amit kez√©ben tart, vagy az √©letv√≠zzel telt serleg, melyek jelzik, hogy Ň‘ az √‰let Nagyasszonya. Az Ň‘smagyar Babba, a "sz√ľlet√©st ad√≥" √©s a sum√©r Bau, az "√©lelemad√≥" alakja n√©p√ľnkn√©l imm√°r √∂sszemos√≥dik SzŇĪz M√°ria alakj√°val. Istv√°n kir√°ly is az√©rt tudta az orsz√°g√°t SzŇĪz M√°ri√°nak felaj√°nlani √©s ezt a felaj√°nl√°st a magyarokkal elfogadtatni, mert a hitvil√°gunkban szereplŇ‘ Boldogasszony - Babba - fogalma nagyon k√∂zel √°llt a katolikus SzŇĪz M√°ria fogalm√°hoz, alakj√°hoz.

Nimr√≥dr√≥l is sz√≥lva n√©h√°ny sz√≥t, legend√°ja a t√∂r√∂k√∂k k√∂z√∂tt is √©l. Ňź volt az a kir√°ly, aki olyan akart lenni mint Isten, ez√©rt hatralmas "Isten" eml√©kmŇĪveket √°ll√≠ttatott a Nimr√≥d hegy√©n (Nemrut Dagi). T√∂r√∂korsz√°gban k√©t ugyanilyen nevŇĪ hegy is tal√°lhat√≥, az egyiken hatalmas istens√©g k√©pm√°sokkal, a m√°sikon vulkanikus t√≥ is tal√°lhat√≥. MindkettŇ‘ az orsz√°g d√©l-keleti cs√ľcsk√©ben tal√°lhat√≥, a r√©gi √‰szak Mezopot√°mia ter√ľlet√©n, a mai kurdok lakta ter√ľleten. A Nimr√≥d hegy√©hez vezetŇ‘ r√©gi √ļton √°ll egy hatalmas mad√°r szobor is egy, Nimr√≥d kor√°b√≥l sz√°rmaz√≥ oszlop tetej√©n, nagy val√≥sz√≠nŇĪs√©ggel s√≥lymot √°br√°zol, ami erŇ‘sen √∂sszef√ľgg√©sbe hozhat√≥ a turul legend√°val.

Bau h√°rom p√°r szarvval d√≠sz√≠tett koron√°j√°nak, az √ľnŇ‘ a napot √©s esetenk√©nt a holdat is hordoz√≥ agancs√°nak, amelynek a kettŇ‘ cs√ļcs√°t egynek sz√°m√≠tva √∂sszesen h√©t √°ga van, legletisztultabb, a h√©ber hitvil√°ggal is kacsolatba hozhat√≥ form√°ja az √‰let F√°ja. Ez a fa a magyar mitol√≥gia k√∂zpontja, a n√©pmŇĪv√©szet mai napig aktu√°lis t√©m√°ja, egyben a zsid√≥ miszticizmusnak - kabbalah - is alapvetŇ‘ eleme. Ez a szimb√≥lum csak a magyar ter√ľletekre jellemzŇ‘, Eur√≥p√°ban sehol m√°shol nem tal√°lhat√≥, csak T√∂r√∂korsz√°gban m√©g. A szeldzsuk idŇ‘ktŇ‘l kezdve √°ltal√°nos d√≠sz√≠tŇ‘elem a t√∂r√∂k √©p√≠t√©sztben is. √‰rdekes lenne tudni, hogy ezek a nyomok megmaradtak-e a t√∂r√∂k √©p√≠t√©szet balk√°ni eml√©keiben is?

A Term√©keny F√©lhold ter√ľlet√©n minden√ľtt fellelhetŇ‘ jelk√©pet mindig term√©kenys√©get szimboliz√°l√≥ nŇ‘i istenalakokkal √°br√°zolt√°k. Ott szerepel Inanna, √ćzisz, Ist√°r, Asera, Asztarte mellett. Az √°brah√°mi terebintusfa is ennek a jelk√©pe. A magyar n√©p szok√°sanyag√°ban t√∂bbek k√∂z√∂tt a szalagokkal √©s gy√ľm√∂lcs√∂kkel teleaggatott lakodalmas z√∂ld √°g, amit √©let f√°j√°nak, aj√°nd√©kf√°nak, termŇ‘√°gnak is neveznek, az apr√≥szentekkori vesszŇ‘z√©s szok√°s√°ban, ahol √©let f√°nak,  √©s a m√°jus elsej√©re virrad√≥ra √°ll√≠tott m√°jfa form√°j√°ban maradt fenn. Ez ut√≥bbit m√°snap k√∂rbe is szokt√°k t√°ncolni, ahogy azt Ist√°r √©s Aserat papnŇ‘i is tett√©k az √≥korban. A t√°nc szok√°sa m√°r kihal√≥ban van, a maj√°lisok esti t√°ncmulats√°gai vett√©k √°t szerep√©t, √©s eredeti jelent√©se elfelejtŇ‘d√∂tt.

Az √‰let F√°j√°nak h√©t √°ga a h√©t √©gi r√©teg, az Egek Ur√°nak √©s feles√©g√©nek h√©t l√°nya, a f√∂ldrŇ‘l szabad szemmel is megfigyelhetŇ‘ √∂t bolyg√≥, valamint a nap √©s a hold szimb√≥lumai. Ez egy kozmikus fa, h√°rom √°ggal h√°rom sorban amelyek k√∂zt ott az √©let √©s a tud√°s, a nap √©s a hold, a szelek, az emberi term√©szet f√©rfi √©s nŇ‘i l√©nyege √©s az √©let meg√ļjul√°sa. Gy√ľm√∂lcsei egy messzi orsz√°gban nŇ‘nek, ahova csak a kiv√°lasztottak jutnak el, m√≠g h√©tk√∂znapi emberek csak hallhatnak a fa l√©tez√©s√©rŇ‘l.

Az √‰let f√°ja jelenik meg a magyar c√≠mer jobb sz√°rny√°n, √©s a h√©t √©gitest jelent√©s√©t erŇ‘s√≠ti meg Josephus Flavius is, a h√©ber men√≥ra eredeti szimb√≥luma kapcs√°n, ami szint√©n az √‰let f√°j√°nak szimb√≥lum√°b√≥l alakult ki.

A h√©t √©gi r√©teg felfog√°sa egy√©bk√©nt a pekingi h√©t emelet magas "√‰g Templom√°ban" (balra), √©s a totom√©k kult√ļra egy r√°nk maradt eml√©kmŇĪv√©ben, a szint√©n h√©t emelet magas "F√ľlk√©k templom√°ban" (jobbra) is megjelenik, amelynek h√©t szintj√©n √∂sszesen 365 "f√ľlke" tal√°lhat√≥ (innen is kapta a nev√©t), egy nap√©v 365 napj√°t szimboliz√°lva.

M√©gha a magyar felfog√°s el is t√©r valamelyest a kabbalist√°t√≥l, mindkettŇ‘ alapjai a babiloni √°llamba ny√ļlnak vissza.

De nem ez az egyetlen hasonl√≥s√°g a zsid√≥ √©s a Honfoglal√°s elŇ‘tti magyar vall√°s k√∂z√∂tt.



Törvények és Hagyományok

A T√ľrk√∂k sz√°m√°ra a T√∂re a k√∂telezŇ‘ hagyom√°nyok √©s szok√°sok gyŇĪjtem√©nye. Az orkhon-jenyiszeji feljegyz√©sek kimondj√°k, hogy az √°llam T√∂re n√©lk√ľl nem l√©tezhet. Divanu-Lyugati-T√ľrk k√∂nyv√©ben a "t√∂re" sz√≥ magyar√°zata a legfŇ‘bb hely a h√°zban, ezt a sz√≥t alap√©rtelmez√©sben "szok√°s, hagyom√°ny" form√°ban haszn√°lt√°k. G√∂kalp arr√≥l tud√≥s√≠t, hogy a "t√∂re" √©s a t√ľrk szavak k√∂z√∂s tŇ‘rŇ‘l sz√°rmaznak. Eszerint a t√ľrk sz√≥ a t√∂re vizsg√°lat√°t jelenti. A t√∂re az eg√©sz sztyepp√©n megtal√°lhat√≥, √©vezredek gyŇĪjtŇ‘munk√°j√°nak eredm√©nye. A szeldzsukok √©s oszm√°nok az Ň‘s√∂ktŇ‘l sz√°rmaz√≥ hagyom√°nyokat √©s szok√°sokat Oguz T√∂r√©nek h√≠vt√°k, hab√°r a t√∂re nemcsak oguz hagyom√°nyokb√≥l √°ll, az eg√©sz t√ľrk vil√°gra jellemzŇ‘.
A mai törökben a töre minden íratlan törvényt is jelent, viselkedésnormát, szokást, hagyományt. Néhány helyen, ha valaki nem veszi figyelembe ezeket az íratlan törvényeket, akár az életével is fizethet figyelmetlenségéért, a töre törvénye alapján.

Ilyen t√∂rv√©ny p√©ld√°ul, hogy hun, k√∂k-t√ľrk, kaz√°r, oguz, bulg√°r t√∂rt√©nelmi feljegyz√©sek szerint a t√ľrk ember hossz√ļ haj√ļ, √©s szok√°sa levenni fejfedŇ‘j√©t, a tisztelet jelek√©nt.

A t√∂re sz√≥ √©s a k√∂r√© gyŇĪlt felfog√°s nagyon eml√©keztet arra, amit a h√©berek a t√≥ra k√∂r√© emeltek. A T√–RE, √©s T√“RA szavak pedig hasonl√≠that√≥ak a magyar T√–Rv√©nyhez, a t√ľrk ember pedig az, aki folyamatosan vizsg√°lja, teh√°t olvassa √©s gondolkodik az Ň‘s√∂k szok√°sain, t√∂rv√©nyein. Nem errŇ‘l sz√≥l-e a T√≥ra vizsg√°lata is? Ha pedig ez √≠gy van, akkor a zsid√≥ √©s t√ľrk (√≠gy magyar) azonoss√°g felfog√°sa szinte egy √©s ugyanaz.

A t√ľrk T√–RE sz√≥ egy√©bk√©nt azt is jelentheti "egek". Teh√°t az, aki az Ň‘s√∂k t√∂rv√©nyeit vizsg√°lja, az egeket is k√©mleli, hiszen ahogy azt m√°r eml√≠tett√ľk, az egek rendje megmutatja a f√∂ldi rendek foly√°s√°t is. Ez√°ltal megerŇ‘s√≠t√©st nyer az √‰let F√°j√°nak egeket szimboliz√°l√≥ jelent√©se is. Ez al√°t√°maszthatja a t√∂rt√©neti vizsg√°l√≥d√°saink sor√°n felmer√ľlt n√©zetet a bibliai Eszter k√∂nyv√©nek h√©t kaszdij√°r√≥l.

A Vérszövetségek

Ahogy azt m√°r a tanulm√°ny bevezetŇ‘j√©ben eml√≠tett√ľk, van n√©h√°ny rejt√©lyes kapocs Izrael √©s Magyarorsz√°g k√∂z√∂tt: az egyik k√∂z√ľl√ľk, hogy mindk√©t nemzet v√©rsz√∂vets√©g √°ltal j√∂tt l√©tre. Ez val√≥sz√≠nŇĪleg √°ltal√°nos gyakorlat volt a habir csoportok k√∂z√∂tt, ahogy azt l√°tni is fogjuk. Gyakorlatilag Magyarorsz√°g az egyetlen j√≥l meghat√°rozhat√≥ kezdettel rendelkezŇ‘ eur√≥pai √°llam, amikor is a magyar t√∂rzsek v√©rsz√∂vets√©gre l√©ptek az √ćg√©ret F√∂ldj√©nek, a K√°rp√°t-medenc√©nek az elfoglal√°sa elŇ‘tt. Ez a t√∂rzsek vez√©rei k√∂z√∂tt Etelk√∂zben megk√∂t√∂tt szertat√°sos szerzŇ‘d√©s nem egy rendk√≠v√ľi t√©ny, hanem Ň‘si hagyom√°nyokon alapul√≥ hasonl√≥ esem√©nyek sorozat√°nak z√°r√≥ eleme. Pontosan ahogy Izrael is egym√°sra √©p√ľlŇ‘ sikeres sz√∂vets√©gek eredm√©nye, melyek mindegyike az elŇ‘zŇ‘t teljes√≠ti be √ļj elemet, vagy vezetŇ‘ dinaszti√°t adva hozz√° - p√©ld√°ul a S√≠nai Sz√∂vets√©g, amiben a t√∂rv√©nyt kapt√°k, vagy a D√°vidi Sz√∂vets√©g, amely egy uralkod√≥h√°zat jel√∂lt ki - a magyar v√©rsz√∂vets√©g egy √ļj szervezett nemzetet hozott l√©tre egy meghat√°rozott f√∂ld√∂n, √Ārp√°d vezet√©se alatt. Ennek a "Magyar" Sz√∂vets√©gnek a kor√°bbi "Hun" Sz√∂vets√©get kellett beteljes√≠tenie, vagy √°tvennie amelyben ugyanazoka t√∂rzsek gyŇĪltek √∂ssze Attila vezet√©se alatt, hogy elfoglalj√°k ugyanazt az "√ćg√©ret F√∂ldj√©t", ahogy az avarok, onogurok, kaz√°rok √©s m√°s csoportok, amik a mai magyar nemzet kialak√≠t√°s√°ban szerepet j√°tszottak, biztos sz√∂vets√©get k√∂tve egym√°ssal a sz√∂vets√©gen bel√ľli k√∂z√∂s c√©l √©rdek√©ben.
Az Ň‘si idŇ‘kben a habir vez√©r √Ābrah√°m k√©t v√©rszerzŇ‘d√©st is k√∂t√∂tt:

"Azut√°n ezt mondta neki: √‰n az √šR vagyok, aki kihoztalak √šr-Kaszdimb√≥l, √©s neked adom ezt a f√∂ldet √∂r√∂ks√©g√ľl. Abr√°m ezt mondta: √“, Uram, URam! MibŇ‘l tudom meg, hogy √©n √∂r√∂kl√∂m azt? Ezt mondta neki: Hozz nekem egy h√°rom√©ves √ľszŇ‘t, egy h√°rom√©ves kecsk√©t √©s egy h√°rom√©ves kost, egy gerlic√©t √©s egy galambot. Elhozta neki mindezeket, azut√°n kett√©has√≠totta Ň‘ket, √©s mindegyiknek az egyik fel√©t a m√°sik fel√©vel szemben helyezte el de a madarakat nem has√≠totta kett√©... Amikor lement a nap, √©s koroms√∂t√©t lett, hirtelen f√ľst√∂lgŇ‘ kemence √©s t√ľzes f√°klya ment √°t ezek k√∂z√∂tt a h√ļsdarabok k√∂z√∂tt. Ezen a napon k√∂t√∂tt az √šR sz√∂vets√©get Abr√°mmal, √©s azt mondta: A te ut√≥daidnak adom ezt a f√∂ldet Egyiptom foly√≥j√°t√≥l a nagy folyamig, az Eufr√°tesz folyamig" Teremt√©s 15:7-10,17,18

Ez olt az elsŇ‘ v√©rsz√∂vets√©g egy, √Ābr√°m sz√°m√°ra nem ismeretlen tett, hiszen ismernie kellett, tal√°n habir hagyom√°yokat k√∂vetve. A m√°sodik sz√∂vets√©g hasonl√≥, amely beteljes√≠ti ezt fel√°ll√≠tva a j√∂vendŇ‘ nemzed√©kek sz√°m√°ra egy szab√°lyt:

"Amikor Abr√°m kilencvenkilenc √©ves volt, megjelent Abr√°mnak az √šR, √©s ezt mondta neki: √‰n vagyok a mindenhat√≥ Isten. J√°rj √©nelŇ‘ttem, √©s l√©gy feddhetetlen!Megaj√°nd√©kozlak sz√∂vets√©gemmel, √©s nagyon megszapor√≠tom ut√≥daidat. Ekkor Abr√°m arcra borult, Isten pedig √≠gy sz√≥lt hozz√°: Ez lesz az √©n sz√∂vets√©gem veled: Sok n√©p atyja leszel! Nem neveznek t√∂bb√© Abr√°mnak, hanem √Ābrah√°m lesz a neved, mert sok n√©p atyj√°v√° teszlek. Nagyon megszapor√≠tom ut√≥daidat, n√©peket t√°masztok belŇ‘led, kir√°lyok sz√°rmaznak tŇ‘led. Sz√∂vets√©gre l√©pek veled, sŇ‘t ut√≥daiddal is, √∂r√∂k sz√∂vets√©gre minden nemzed√©k√ľkkel. Mert Istened leszek, √©s ut√≥daidnak is. Neked adom √©s ut√≥daidnak a f√∂ldet, hol j√∂vev√©ny vagy, K√°na√°n eg√©sz f√∂ldj√©t birtokul √∂r√∂kre, √©s Isten√ľk leszek. Majd ezt mondta Isten √Ābrah√°mnak: Te pedig tartsd meg sz√∂vets√©gemet, meg ut√≥daid is nemzed√©krŇ‘l nemzed√©kre! √ćgy tarts√°tok meg sz√∂vets√©gemet, amelyet veletek √©s ut√≥daitokkal k√∂t√∂k: met√©ljenek k√∂r√ľl n√°latok minden f√©rfit! Met√©lj√©tek k√∂r√ľl szem√©remtestetek bŇ‘r√©t, ez lesz a veletek k√∂t√∂tt sz√∂vets√©gem jele. Nyolcnapos kor√°ban k√∂r√ľl kell met√©lni n√°latok minden fi√ļgyermeket nemzed√©krŇ‘l nemzed√©kre, ak√°r a h√°zban sz√ľletett, ak√°r p√©nzen v√°s√°rolt√°k valami idegentŇ‘l, aki nem a te ut√≥daid k√∂z√ľl val√≥." Teremt√©s 17:1-12.

Ez az a v√©rsz√∂vets√©g, amit az izraelit√°k a mai napig k√∂vetnek. Meg kell jegyezn√ľnk, hogy nem rokon n√©pek is bel√©phettek √©s a h√©ber nemzet teljes √©rt√©kŇĪ r√©sz√©v√© v√°lhattak ez √°ltal a sz√∂vets√©g √°ltal, mibel a k√∂r√ľlmet√©lked√©s alapvetŇ‘ k√∂vetelm√©ny √©s az izraelita nemzethez tartoz√°s letagadhatatlan ismertetŇ‘jele (elutas√≠that√≥ m√°s, nem ezen, hanem sikeres sz√∂vets√©gen alapul√≥ egy√©b okokb√≥l).
Az √≥kori Mezopot√°m√°b√≥l, Anat√≥li√°b√≥l, vagy a Kauk√°zusb√≥l sz√°rmaz√≥ K√∂z√©p √Āzsi√°n kereszt√ľl Indi√°ig √©s K√≠n√°ig terjeszkedŇ‘, majd nyugat fel√© sikeresen elŇ‘rnyomul√≥, fŇ‘hadisz√°ll√°saikat a Volga-Dnyepr t√©rs√©gben fel√°ll√≠t√≥ √©s a K√°rp√°t -medence elfoglal√°s√°t k√∂z√∂s c√©lul kitŇĪzŇ‘ vegyes eredetŇĪ t√∂rzsek egyes√≠t√©se csakis olyan v√©rsz√∂vets√©gek √°ltal val√≥sulhatott meg, amilyeneket fentebb m√°r eml√≠tett√ľnk. Ilyen heterog√©n csoportoknak k√∂z√∂s t√∂rv√©ny kell, √©s szorosan ragaszkodniuk kell a minden egyes t√∂rzs √°ltal elfogadott szab√°lyokhoz: az √∂sszek√∂tŇ‘ elem a habirok lehettek, akiknek vall√°si √©s jogi rendszere tŇĪnik az egyetlennek,ami √©rv√©nyes√ľlt √©s tov√°bbadatott a mai Magyarorsz√°g √Ārp√°d √°ltali megalap√≠t√°s√°ig.

Furcsa Egybeesések

A Honfoglal√°s n√©h√°ny eleme megd√∂bbentŇ‘ hasonl√≥s√°got mutat az √≥kori t√∂rt√©nelemmel, amely tal√°n a magyarok eredet√©nek titk√°t Ň‘rzi. Egy kis f√©nyt is vetnek a magyar vall√°si gyakorlatokra √©s tanokra, amelyek gy√∂kereit a fŇ‘szereplŇ‘k nagyon is ismert√©k, √©s amely Magyarorsz√°g egy kir√°lya ut√°n, akit k√©sŇ‘bb eml√≠t√ľnk kifejezett feled√©sbe mer√ľlt elhat√°rozva az eg√©sz magyar √ľr√ľks√©g felad√°s√°t a vall√°si romaniz√°l√≥d√°s √©s kult√ļr√°lis germaniz√°l√≥d√°s √©rdek√©ben.
Amikor a h√©t rend vez√©re megk√∂t√∂tte a v√©rszerzŇ‘d√©st, √Ālmost v√°lasztott√°k vez√©rnek, a hun Attila √∂r√∂k√∂s√©nek, √©s ut√≥dait a n√©p uralkod√≥inak mind√∂r√∂kre. Ezut√°n elhat√°rozt√°k, hogy visszaveszi azt a f√∂ldet, amit n√©gy √©s f√©l √©vsz√°zadal kor√°bban Attila v√°lasztott kir√°lys√°g√°nak: a K√°rp√°t-medenc√©t. √Ālmos, √∂regen, Ungv√°ron halt meg, az "Ig√©ret F√∂ldj√©nek" kapuj√°ban, l√°b√°t be nem t√©ve arra, √©s fia √Ārp√°d vette √°t hely√©t. √Ārp√°d Kusidot k√ľldi ki az elfoglaland√≥ f√∂ld felder√≠t√©s√©re √©s az a jelent√©st kapja, hogy az orsz√©g gy√∂ny√∂rŇĪs√©ges √©s pomp√°s, gazdag √©s term√©keny. Ez√©rt √Ārp√°d t√ľlk√∂t ragadott √©s a Mindenhat√≥ segts√©g√©t k√©rte, hogy a f√∂ldet mind√∂r√∂kre ennek a n√©pnek adja, majd Ň‘ √©s vez√©rei bevonultak a K√°rp√°t-medenc√©be, de nem mint betolakod√≥k, hanem mint jogos tulajdonosok.
MielŇ‘tt nagyon elŇ‘re szaladn√°nk, vizsg√°ljuk meg a k√∂vetkezŇ‘ p√°rhuzamokat:

  • √Ālmost v√°lasztott√°k, hogy a n√©pet a n√©gy √©s f√©l √©vsz√°zaddal kor√°bban Attila √°ltal birtokolt f√∂ldj√∂z vezesse, melyet Ň‘k az "√ćg√©ret F√∂ldj√©nek" tartottak - Ugyan√≠gy M√≥zest is kiv√°lasztott√°k, hogy a h√©bereke arra a f√∂ldre vezesse, amelyet 430 √©vvel kor√°bban √Ābrah√°mnak √≠g√©rtek, aki keletrŇ‘l j√∂tt √©s ott letelepedett.
  • √Ālmos, ak√°rcsak M√≥zes, √∂regen, az √ćg√©ret F√∂ldj√©nek kapuj√°ban halt meg an√©lk√ľl, hogy bel√©pett volna r√°.
  • √Ārp√°d, ahogy M√≥zes, embereket k√ľld√∂tt ki a f√∂ld felder√≠t√©s√©re annak elfoglal√°sa elŇ‘tt. A jelent√©s mindk√©t esetben az volt, hogy a f√∂ld gy√∂ny√∂rŇĪ √©s gazdag.
  • Mindk√©t vezetŇ‘ a f√∂ld elfoglal√°s√°t, a Mindenhat√≥ √≠g√©ret√©nek tartotta.
  • Mindk√©t esetben a f√∂ldet elfoglal√≥k sz√°ma 500-600 ezerre tehetŇ‘ tartotta.

Tudhatott √Ālmos, √Ārp√°d √©s n√©pe ezekrŇ‘l a t√©nyekrŇ‘l? Egy pontos le√≠r√°st k√∂vetve hajtott√°k v√©gre mindezt? Kapcsolatban vannak ezek az egybees√©sek eredet√ľk rejt√©ly√©vel?...
A h√©tmagyart √°ltal√°ban h√©t t√∂rzsk√©nt √©rtelmezik, de  √ļgy tŇĪnik ezek nemcsak n√©pi csoportok voltak, hanem (had)rendek is, amelybe a n√©pet rendezt√©k. A h√©t egy nagyon fontos sz√°m az √≥kori K√∂z√©p-Keleten, nem csak a h√©berek k√∂z√∂tt. Jelk√©pezheti ez a h√©t vez√©r valamilyen m√≥don M√©dia h√©t herceg√©t, a h√©t m√°git, akik olyan k√∂zel √°lltak Perzsia kir√°ly√°hoz? Vajon megŇ‘rizt√©k ezt a hagyom√°nyt, vagy mindez v√©letlen csup√°n?
√Ārp√°dot ut√≥dai k√∂vett√©k, hab√°r a t√∂rzsi vez√©rek el√©g hat√©kony ellenŇ‘rz√©s alatt tartott√°k saj√°t csoportjaikat. Ebben az idŇ‘szakban az erd√©lyi gyula (a gyula kkoriban m√©g c√≠m volt, √©s nem n√©v, mint ma) megerŇ‘s√∂d√∂tt √©s Erd√©ly f√ľggetlen magyar fejedelems√©g lett a magyar √°llamban, de saj√°t korm√°nyzattal. √Ārp√°d h√°za G√©z√°val √ļjra erŇ‘s kezekbe ker√ľlt, aki elvette Saroltot, az erd√©lyi gyula l√°ny√°t. A G√©za hal√°l√°t k√∂vetŇ‘ esem√©nyek n√©h√°ny √©rdekes, √≥kori vall√°si t√∂rv√©nyeken alapul√≥ tarsadalmi gyakorlatot mutatnak:
Kopp√°ny, aki a kir√°lyi v√©rvonal egy hercege volt, el akarta venni G√©za √∂zvegy√©t, a levir√°tus t√∂rv√©ny√©nek megfelelŇ‘en. Ez a t√∂rv√©ny kimondja, hogy a halott idŇ‘sebb testv√©re k√∂teles elvenni annak √∂zvegy√©t √©s gondot viselni gyermekeirŇ‘l, vagy ut√≥dot nemzeni neki, ha nincsenek. Ez a szok√°s ritkas√°g, csak n√©h√°ny n√©p gyakorolja: elv volt a pre-izraelita h√©berekn√©l [1], amit az izraelit√°k folytattak [2], k√∂vett√©k a zsid√≥k √©s rom√°k, t√∂rv√©ny volt Hsziung-nuban, a hunok k√∂z√∂tt √©s n√©h√°ny mongol √©s t√ľrk n√©pn√©l.
Kopp√°ny, ezzel a cselekedet√©vel, a tr√≥nut√≥dl√°s jog√°nak ig√©ny√©vel is fell√©pett, egy √ļjabb ugyanarra az eredetre visszavezethetŇ‘ t√∂rv√©ny: R√ļben, J√°kob elsŇ‘sz√ľl√∂tte, elvette apja √°gyas√°t, hogy megtartsa sz√ľlet√©si jogait [3], Avsalom is ugyanezt tette D√°vid kir√°ly elleni √∂sszeesk√ľv√©se alkalm√°val [4].
G√©z√°nak azonban volt egy fia, Vajk, aki nagyb√°tyja ellen fordult. Vajk n√©met lovagokkal k√∂t√∂tt sz√∂vets√©get, akik csapatokat k√ľldtek erŇ‘s√≠t√©sk√©nt, majd legyŇ‘zze Kopp√°nyt, darabokra t√©pette test√©t, amit a magyar √°llam n√©gy legfontosabb v√°r√°nak kapuira tŇĪztek, bele√©rtve Erd√©ly sz√©khely√©t is, hogy megf√©leml√≠tse a gyul√°t, aki Kopp√°ny oldal√°n √°llt. Ez a tett is √≥kori eredetŇĪ: a hagyom√°ny szerint S√©m Ň‘satya megb√ľntette Nimr√≥dot a Mindenhat√≥val val√≥ szembeszeg√ľl√©s√©√©rt, √©s darabokra v√°gta test√©t, hogy bizonys√°gk√©nt ossz√°k sz√©t az emberek k√∂z√∂tt, hagym√°ny, amit az egyiptomiak Ozirisz Legend√°jak√©nt ismertek, akit Szet has√≠tott darabokra √©s osztotta sz√©t az eg√©sz orsz√°gban. Hasonl√≥ t√∂rt√©net szerepel a Bibli√°ban (B√≠r√°k 19:29.), b√°r nem b√ľntet√©s, hanem egy elk√∂vetett bŇĪn miattti igazs√°gszolg√°ltat√°sk√©nt. Az is v√©letlen csup√°n, hogy S√©m a habirok Ň‘satyja, √©s az egyiptomiak Szetet a hikszoszok √©s apirok istens√©gek√©nt azonos√≠tott√°k?
B√°r a tett akkoriban nem sz√°m√≠tott annyira barb√°rnak, mint ma tŇĪnik, a r√≠tus eredeti c√©ljaihoz m√©rten Vajk nem igazs√°gosan j√°rt el. Ez az uralkod√≥ azonban, aki megs√©rtette az Ň‘sei √°ltal k√∂t√∂tt v√©rsz√∂vets√©get √©s sz√°mos m√°s ball√©p√©st is elk√∂vetett, felvett Istv√°n nev√©n a szentek k√∂z√© soroltatott.

K√©t K√ľl√∂nleges N√©pszok√°s

L√©tezik k√©t olyan n√©pszok√°s, amely m√°s n√©pek sz√°m√°ra furcsa √©s ismeretlen. Az egyik ilyen a H√ļsv√©ti locsolkod√°s, a m√°sik pedig augusztus 20 √ľnnepe.
A magyar f√©rfiak h√ļsv√©t h√©tfŇ‘n elindulnak, felkeresik a h√°zakat √©s ott egy vers, elmond√°sa ut√°n meglocsolj√°k a h√°zban tart√≥zkod√≥ nŇ‘ket. Ez√©rt cser√©be a nŇ‘k sz√©pen festett h√≠mes toj√°st adnak a f√©rfiaknak. Sz√°munkra ez a szok√°s term√©szetes, b√°r hanyatl√≥ban van, m√≠g m√°sok csak csod√°lkoznak rajta, mi√©rt ez a szok√°s.

5 000 √©vvel ezelŇ‘tt a Tigris √©s az Eufr√°tesz k√∂z√∂tt √©lt k√©t sum√©r, Tammuz, a n√∂veked√©s √©s term√©kenys√©g istene √©s Inanna, a nŇ‘i ide√°l, aki mindig k√©sz volt l√°ngra lobbantani a f√©rfiak v√°gy√°t. Babilonban is Ň‘ volt a hajnal √©s az alkony istennŇ‘je, az est-hajnal csillag (ugyanez a magyar neve) megszem√©lyes√≠tŇ‘je. Term√©kenys√©g-istennŇ‘, a term√©szet, a szaporulat, az anyas√°g istene, a sz√ľl√©s v√©dŇ‘je, ezen k√≠v√ľl j√≥s istenk√©nt is tisztelt√©k. Az arabok Atthal n√©ven f√©rfinak mondott√°k. F√∂n√≠ci√°ban Attart (Astar√≥t) volt a neve. A magyarban T√ľnd√©r Ilona form√°ban maradt fenn az eredeti sum√©r n√©v, Dingir Inanna. A magyar t√ľnd√©r sz√≥ jelent√©se egy√©bk√©nt pontosan megegyezik a sum√©r eredeti jelent√©s√©vel. Mellette v√°lt Tammuz igazi f√©rfiv√° aki, hogy f√©rfiass√°g√°t pr√≥b√°ra tegye, vad√°szni indult. Egy vadkannal v√≠vott k√ľzdelemben hal√°los sebet kapott √©s a t√ļlvil√°gra ker√ľlt, ahol Ereskigal uralkodott. Inanna gy√°szolta szerelm√©t, √©s nem tudta feledni, felkerekedett h√°t, hogy visszahozza a t√ļlvil√°gr√≥l. Ereskigal egy felt√©tellel engedte el Tammuzt: k√©rte, hogy szerelme meztelen√ľl l√©pjen be a hal√°l birodalm√°ba. Ereskigal megl√°tta Inanna test√©t, f√©lt√©keny lett sz√©ps√©g√©re √©s f√©lt√©keny lett szerelm√ľkre. Ez√©rt meg√°tkozta a testr√©szeket, hogy alkalmatlanok legyenek a szerelemre. Ennek eredm√©nyek√©pp a f√©rfiak nem kerest√©k a nŇ‘ket, a nŇ‘k egyed√ľl h√°ltak, az emberek √©s az √°llatok nem szaporodtak. Az istenek jobb bel√°t√°sra t√©r√≠tett√©k Ereskig√°lt, aki feloldotta √°tk√°t, √©s minden helyre√°llt. Mindez tavasszal t√∂rt√©nt, √≠gy a sum√©r n√©p a tavasz elsŇ‘ jeleit √©szlelve megeml√©kezett r√≥luk, √ľnnepet √ľlt.

A h√ļsv√©ti szok√°sunk gy√∂kereit √≠gy az √≥kori sum√©rok √©s babiloniak tavaszi term√©kenys√©gr√≠tusai k√∂z√∂tt kell h√°t keresn√ľnk. Ahogy minden kult√ļr√°nak, term√©szetesen ezeknek is megvoltak a maguk term√©kenys√©g var√°zsl√≥ szertart√°saik. Ez pedig mag√°ba foglalta, hogy a f√©rfiak a megfelelŇ‘ var√°zsig√©k k√≠s√©ret√©ben "megterm√©keny√≠tŇ‘" v√≠zzel locsolt√°k le a nŇ‘ket, akik ez√©rt cser√©be a term√©kenys√©g egy m√°sik Ň‘si szimb√≥lum√°t, a toj√°st adt√°k cser√©be.
Ez a szok√°s hagyom√°nyoz√≥dott √°t a magyarokn√°l √©s Ň‘rizt√©k meg mind a mai napig.

Augusztus 20 egy furcsa √ľnnepe a magyars√°gnak. R√©g√≥ta l√©tezik, m√©gsem tudjuk pontosan honnan is sz√°rmazik, mi is a jelent√©se. Egykor √©s ma az √Āllamalap√≠t√°s √©vfordul√≥jak√©nt tartott√°k sz√°mon. M√°skor, amikor a m√ļlt eme fejezet√©nek eml√≠t√©se tiltott volt, az √ļj keny√©r √ľnnepek√©nt tartott√°k meg. Vajon ezek k√∂z√ľl melyik a val√≥s?
Ism√©t az √≥kori Mezopot√°mi√°ba kell utaznunk, eg√©szen pontosan a V√©nusz, A V√©nuszt Ist√°r kultusz√°hoz. Az Oroszl√°n csillagk√©p az augusztus h√≥nap "h√°za", mert augusztusban a Nap d√©lben √©ri el ezt a csillagk√©pet, √≠gy az Oroszl√°n csillagk√©p csak t√©len √©s tavasszal l√°that√≥, akkor van pont szemben a Nappal. Az √©vnek ebben a szak√°ban, amely akkoriban m√©g a Ny√°ri Napfordul√≥ idŇ‘szaka volt, a sum√©rok egyhetes gy√°sz√ľnnepet tartottak az elgyeng√ľlŇ‘ √©s meghal√≥ hŇ‘s, hatalmas kir√°ly, Tamm√ļz tisztelet√©re akivel, mint kor√°bban m√°r olvastuk, egy vadkan v√©gzett. Ennek az esem√©nysorozatnak az utols√≥ napja, azaz a Napfordul√≥ napja volt a legkiemelkedŇ‘bb pontja, hiszen a gy√°sz v√©g√©n az √ļj arat√°s√ļ b√ļz√°b√≥l k√©sz√≠tettek kenyeret √©s aj√°nlott√°k fel az Anya Istens√©gnek, mintegy az √šjj√°sz√ľletett Isten-Kir√°ly szimb√≥lumak√©nt. Ennek az Ň‘si szertart√°snak az eml√©ke maradt fenn a magyarok √ļj keny√©r √ľnnep√©ben, a Nagyboldogasszony √ľnnep√©ben. Ennek p√°rhuzama figyelhetŇ‘ meg az egyiptomi Ozirisz-, de a katolikus M√°ria-kultuszban is.


√–sszefoglal√°s

A korai magyar egyistenhit teh√°t a sum√©r t√∂bbistenhitŇĪ vall√°sb√≥l bontakozott ki. Mind a Turul mind a Csodaszarvas mond√°ja sum√©r eredetŇĪ, ahogy a legend√°s alakoknak is megvannak a sum√©r istens√©g √©s kir√°ly p√°rhuzamai, p√©ld√°ul M√©nr√≥t/Nemere=Nimr√≥d, En√©(t)h=Anuta (ir√°ni Anahita), Damacsek=Dumuzi (k√°ldeai Tamuz, mai magyar "Tavasz"), akit k√©sŇ‘bb a p√°sztor Csab√°val azonos√≠tottak, stb. A babiloni/perzsa hat√°s szint√©n nyilv√°nval√≥ abb√≥l a t√©nybŇ‘l, hogy b√°r az Istens√©get nem √°br√°zolj√°k, m√©gis gyakran a nappal √©s a mennyekkel hozz√°k √∂sszef√ľgg√©sbe. SŇ‘t, az Ň‘si magyar vall√°st az Izrael √‰szaki Kir√°lys√°g√°nak vall√°s√°val is √∂ssze lehet hasonl√≠tani, akiknek Istene a mindens√©get TeremtŇ‘, Egyetlen isten volt, √©s a k√∂rnyezŇ‘ megvetett n√©pekre is voltak jelk√©pek.

A fejezet v√©g√©n elmondhatjuk, hogy a magyar n√©p melank√≥li√°jra √©s eredet√©re vall√°si √∂r√∂ks√©g√©n kereszt√ľl is igazol√°st nyer√ľnk, amely a habirok egyistenhit√©nek (judaizmus √©s kabbala), a sum√©r mitol√≥gi√°nak, n√©h√°ny a perzsa √©s p√°rtus idŇ‘kbŇ‘l sz√°rmaz√≥ zoroasztrianista elem, √©s a manicheizmus kever√©ke, a tanult t√°ltosok remekmŇĪve. Hiszen nekik, mint a t√∂rzs legszŇĪkebb vezetŇ‘r√©teg√©hez szorosan hozz√°tartoz√≥knak m√≥djukban √°llt m√°s kult√ļr√°k vall√°saib√≥l, papjaik tud√°s√°b√≥l a lehetŇ‘ legt√∂bbet eltanulva maguk√©v√° tenni√ľk, kialak√≠tva ezzel a magyars√°g √∂sszetett hitvil√°g√°t

MeglepŇ‘ az eredm√©ny a k√©t Honfoglal√°s hasonl√≥s√°gait illetŇ‘en is, amelyek alapj√°n azt kell mondanunk, l√©tezik valami furcsa p√°rhuzam √©s egybees√©s, ami nem lehet a v√©letlen mŇĪve... ha m√©gis akkor a p√°rhuzamok as ors gonosz j√°t√©ka.

N√©h√°ny a magyarok sum√©r-hun eredet√©t ellenzŇ‘ szerzŇ‘ ezeket a t√©nyeket mendemond√°nak tartja, politikai √©rdekekbŇ‘l valami √°l-tudom√°nyos ir√°nyvonalat k√∂vetve, amelynek c√©lja a magyar nemzet, gy√∂kereik √©s azonoss√°guk ismeret√©nek elutas√≠t√°sa, vagy mert m√°s elm√©leteket akarnak ez√°ltal bizony√≠tani. Amit azonban nem tagadhatnak meg az, hogy ezek a m√≠toszok, mint minden n√©p m√≠toszai, sz√°rmaznak valahonnan, √©s azt sem tudj√°k letagadni, hogy ezek a legend√°k az Ň‘si magyar hagyom√°nyok k√∂z√© tartoznak, √©s hogy ezek eredete k√©ts√©gbevonhatatlanul az √≥kori Mezopot√°mi√°ban tal√°lhat√≥, √©s ahogy azt a t√∂bbi t√©mak√∂rben is l√°thattuk, nagyon k√∂zeli kapcsolatban √°ll a zsid√≥s√°ggal, jelen esetben a judaizmussal √©s a kabbal√°val..



tartalom eletrajz magyar english deutsch
g+